Tavaly barátnőmmel kiruccantunk szívem középpontjába, Londonba, de előtte sokat agyaltunk rajta hogyan spórolhatnánk a szállás költségein, mivel horror áron kínálnak zugokat a hostelek, motelek, szállodák, barátoknál meg egyszerűen nem volt kettőnknek hely. Akkor pattant ki a fejemből ötletként a viszonylag friss "couchsurfing" gondolata (magyarra fordítva "kanapészörfölés"). Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy idegenek önként felajánlanak egy kanapét a kecójukban (vagy szobát, vagy matracot), a lényeg hogy fizetség nélkül fogadnak vendégeket és emellett ismerkednek, barátokat szereznek. 

Uccu neki, internet felpattint, keresés: máris hozta első közt a https://www.couchsurfing.com/ oldalt, mutatom:

10 percembe került összedobni a profilom alapjait, és persze keríteni 3 értékelhető fotót magamról amin talán még barátságosnak is tűnök. A fotókat moderálják, vagyis nem jelenik meg azonnal, viszont némi extra díj fejében (jelenleg ~5800Ft/év) hitelesíthetjük magunkat, amivel komolyabbnak tűnhetünk mások szemében. Mi eldöntöttük hogy enélkül próbálunk szerencsét időszűkében. 

Az alapadatokon kívül írhatunk önmagunkról rövid jellemzést, eddigi utazásainkról vagy hogy miért regisztráltunk; érdemes időt fordítani ezekre a részletekre mert egy hézagosan kitöltött profil nem túl vonzó ajánlólevél. 

Továbbá amit fontosnak tartok: FOTÓK FOTÓK FOTÓK!!! néha többet mondanak minden szónál... Ami megnyerő egy ilyen oldalon:

• 5+ mennyiségű fénykép
• fotók barátokkal, társaságban (a magányos képek nem bizalomgerjesztőek)
• MOSOLY! vagy legalábbis világos, színes képek
• nyaraláson készült, jó hangulatú fotók, vagy szabadidős tevékenység közben készültek
• kisállatok/ gyerekek - ezekkel a témákkal bármit el lehet adni, és a profilunkon is sokat dobnak
• a saját lakhelyünkről készült pár darab kép

Ami nagyon fontos: ne hazudjunk magunkról. Felesleges, úgyis kibukik ha beengedünk az életterünkbe egy idegent (feltéve ha akarunk fogadni vendégeket). Például hiába írjuk milyen jó környéken lakunk, ha voltaképp mi tudjuk hogy este bicska nélkül nem is érdemes leugrani a nonstopba tejért... Vagy hogy mennyire társasági arcok vagyunk, miközben otthon kockulás heti 5x a program laptop előtt. Ezeken kár szépíteni.

Mikor a saját profilunk már alap vállalható szinten van, jöhet a 'mit keresünk' rész: a lényeg pontosítani hogy voltaképp kinek is szavaznánk bizalmat? Lányoknál például alap, hogy nem szívesen mennének férfi szállásadóhoz - ki tudja, lehet baltás gyilkos, cukros bácsi, erőszakoló... Épp ezért érdemes alaposan átböngészni a lehetséges jelölteket akiknél megszállnánk, és csak azután írni bárkinek is hogy pozitív volt az első benyomás.

Különféle szűrési feltételekkel tudjuk finomítani a keresést, jótanács: figyeljük az utolsó bejelentkezés dátumát valamint a válaszadás gyakoriságát (mindkettőt feltünteti a rendszer a potenciális szállásadó profilján). Minél több emberrel vesszük fel a kapcsolatot, annál esélyesebb hogy találunk szabad kanapét. Fontos: illik jó előre keresgélni, és ne csodálkozzunk ha 2 nappal korábbi kérésünkre a tervezett érkezés napjához képest senki nem fog tárt karokkal várni bennünket. Valakinek a privát életterébe készülünk belépni, nincs abban semmi meglepő ha a másik félben is van bizalmatlanság vagy csak egyszerűen nem tud bennünket fogadni. Még egy dolog: minden vendéglátó más és más, de ne várjuk el egy hotel színvonalát. Tisztázzuk előre konkrétan mit tud nekünk biztosítani az a kedves idegen aki hajlandó bennünket tolerálni iksz ideig a saját lakhelyén, és mi az amit ő szeretne cserébe - mi például vittünk egy kis hazai pálinkát ajándékba valamint erős paprikakrémet.

Megsúgom: nekünk mázlink volt, találtunk egy flúgos angol srácot aki a nyarát annak szentelte hogy vendégeket fogadott a világ minden pontjáról, rendszerint többet is egyszerre. Nem volt se erőszakos, se unalmas, még saját kulcsot is kaptunk ott tartózkodásunk idejére az (amúgy rendetlen) kis lakásához, valamint programot is szerveztünk közösen és velünk egyszerre más lányok is voltak nála. Ja és sikerült beragadnom hazautazás előtti éjszaka a fürdőszobájába mikor ő pont házon kívül tartózkodott, szóval leoperáltuk a kilincset és újraszereltem - így sikerült egészen kalandosra a minivakációnk.

Bátraké a szerencse alapon egy próbát szerintem megér, vésztartaléknak azért legyen nálunk elegendő pénz ha lemondanák mégis a szállást vagy nem úgy alakulnának a dolgok ahogy terveztük, valamint minden családtagunknak / barátunknak mondjuk el hol fogunk pontosan megszállni és kinél, jelentkezzünk be adott időközönként biztonsági okokból és az első gyanús jelre inkább köszönettel távozzunk. Ha betartjuk ezt a pár ésszerű szabályt és hallgatunk a megérzéseinkre, nagyon kellemes élményben lehet részünk. :) Hajrá Nyuszitappancsok, kalandra fel!